Hosszú az út

Általános

Az idei év fő versenye számomra a Budapest Maraton. Az arra való felkészülés jegyében futottam a Deseda tó körül két kört a hétvégén. (28 km). A tavaly ősszel nem túl jól sikerült 2 maraton során mindkét alkalommal 21 km után jöttek a gondok, így az utóbbi időben a 20-30 km közti területet igyekeztük és igyekszünk az edző bával (mostantól Gábor) megerősíteni. Voltak nagyon bíztató edzések. 

Magán a verseny napján nagy kánikula tombolt, 11:30-as rajttal annyira nem örültem ennek. Egy kedves barátomtól a következő tippet kaptam előző este:”élvezd a napot, ne hajszold a tempót, de majd úgyis érzed”. Az előző esti koncert pozitív energiája is jó hatással volt rám. Gábor is felhívott, és írt egy tervet, a melegre való tekintettel meglehetősen tartalékos kezdéssel. Azt mondta, ha úgy is érzem, hogy jobban menne azt hagyjam a végére.

A következő volt a terv:

3km 6:00/km

3*7+1km:

5:35-5:25+6:00/km

5:25-5:15+6:00/km

5:15-5:05+6:00/km

Utolsó km:MAX

Ezt próbáltam követni, nagyjából sikerült is. 

Az első 3km nagyon nehezen ment. Tüzesen sütött le a nyári nap sugára a gátra, extrém magas pulzust mutatott az óra, emellett volt pár ravaszul emelkedő hupli is. De nem hajszoljuk a tempót és élvezzük a napot. Aztán ahogy egy erdős, árnyékos részre értünk, minden rendben is lett. Az első frissítő állomás utáni vizes borogatás (köszi Gyula a sapkát) a pulzus is visszaállt. Innentől kezdve már rendesen élveztem. Végig nagyon koncentrálni kellett már, hogy ne fussak gyorsabban. A 14 km-es kör második fele amúgy könnyebb is egy fokkal, sokkal több itt a lejtő már.

Talán ez az első olyan verseny, ahol úgy érzem teljesen rendben volt a frissítés. Az első kör végén abszolút nem éreztem fáradtságot (persze a könnyebb kezdésnek is köszönhetően). Arra törekedtem frissítés kapcsán hogy minél egyszerűbb legyen és minél jobban el legyen osztva. Rajt előtt 2 liter vizet ittam, hogy ne legyen gond a hidratációval. Verseny közben pedig 20 percenként ittam, edzéseken is ez a módszer jól bevált. Minden 7. km után pedig jött egy zselé. Ez ugye 3 zselét jelent, a SIS vált be nekem legjobban. Az első kettő elektrolitos zselé volt, az utolsó koffeines. Mindhárom alkalommal éreztem, hogy helyreáll a szervezetem. Egyszer volt csak egy nehéz pillanata a gyomromnak, de összeszorítottam a fogam, futottam tovább és elmúlt. 🙂 A Gábor által írt terv pedig figyelembe vette a frissítési tervet is: ahová a 6:00 perces tempókat írta, ott frissítettem. Szépen megvolt a tempóváltás az első frissítés után, jött a második kör. Itt már jól esett a pálya eleje is a huplikkal együtt. Az utolsó tempóváltás eleje azért volt nehéz, mert pont emelkedő jött (talán itt volt az is, hogy a gyomrom rövid ideig rosszalkodott). De az utolsó 5 km már nagyon jól ment, itt már 5:00 ezrek mentek. 6. helyen értem be 28 versenyzőből,. 2:32:49 idővel.(avg. 5:28)

A Spar maratonon 5:20 átlag a cél. (Eddigi legjobb 5:35)  Van még addig azért idő, meg még 3 felkészülési verseny, meg egy edzőtábor.

 Úgy fejeztem be a versenyt, hogy tudtam még volna futni. Az éremátadó hölgy mondta is, hogy álljak már meg, itt a cél. Ennek tükrében bizakodó vagyok. Lassan, de biztosan összeáll a kirakó, úgy érzem.

Pálfy Antal

ELMARAD! – Szaggasd!

Általános

Kedves Futóbarátaink! Sajnos a jelenlegi járványhelyzet miatt az idei Szaggasd az aszfaltot! futóversenyt nem tudjuk megrendezni. Az egyesület tagjainak egybehangzó véleménye az, hogy ez egy felelősségteljes döntés, köszönjük a megértéseteket, vigyázzatok magatokra! Akik már előneveztek és befizették a díjat, kérjük a zaszse@gmail.com email címen jelezzék, hogy részükre visszautaljuk-e a nevezési díjat vagy esetleg kérik átvezetni a jövő évi versenyünkre. 2021-ben újra SZAGGASD! Bagodban

BSZM 2020, ahogy megéltem….

Általános

2019-ben a FélBalaton Szupermaratonon (2 napos) futottam, ami után valahogy úgy éreztem, maradt még bennem….

Így ezt a „FélBalatont” és a 2019. évi UB fáradalmait kipihenve kacérkodtam a gondolattal, hogy bevállalom mind a 4 napot. Valami komolyabb kihívásra vágytam, aztán 2019. augusztusában, még kihasználva a viszonylag kedvező nevezési díj adta lehetőséget, beneveztem egyéniben a BSZM 2020-ra!

Innen már nem volt visszaút….mondjuk eszembe sem jutott, hogy visszakozzak…

Elkezdtem megtervezni a 4 nap forgatókönyvét, szállás foglalás, Férjem, és Szövetségesem 😊 ismételt rábeszélése, milyen jó lesz neki, hogy 4 napon keresztül kerékpáron kísérhet, esténként meg masszírozhatja sajgó lábaimat.

Tulajdonképpen 2019 ősz óta edzettem erre a versenyre, a BSI-től, 3 hetenként kapott edzéstervet a magam életritmusára alakítva, esőben, szélben, sötétben, fagyban (bár ez ritkán fordult elő) futottam. 

Itt megragadom a lehetőséget, és köszönetet mondok minden futó társamnak (Ági, Imola, Zsolt, Jocó és még sokan mások), hogy velem tartott, és próbált igazodni (vagy csak elviselt) az én rigolyáimhoz. 😊

Heti 70-100-115 km körüli futásaim voltak, ez heti 5 futást jelentett, a hangsúly a 4, egymást követő napon történő terhelésen volt, köztük 2-3 hosszú futással.

Szerencsére csak apróbb hátráltató tényező nehezítette a felkészülésemet, kis megfázás (mert szakadó esőben a barátnőjével az ember akkor is elmegy futni, ha az edzésterv csupán laza, 6 km-es futást ír elő.. 😊), a „Szervekkel” is meggyűlt a bajom, amikor „gazella” lábaimmal keresztül-kasul átvágtam a nem éppen gyalogos forgalomra kijelölt helyen…

Büntetést utólag befizettem, rendes voltam, mert nem futottam el, pedig egy jó kis fartleknek biztos örült volna rendőr bácsi…, amit viszont kicsit nehezen emésztettem meg, hogy a csekkre azt írta : „gyalogosan közlekedtem”….gyalogosan, mi? Futottam, ember !!!! 😊

Hja, meg egyszer azt hittem, tudok repülni, de kiderült, hogy nem, így néhány sebet szerezve konstatáltam, hogy a négylábúak szeretnek láb alatt lenni… 😊

A futások mellett még 1 nap („pihenőnap”) személyi edzőhöz jártam, járok, crossfit, és egyéb erősítő, stabilizáló edzésre, hiszen ahhoz, hogy sérülés mentesen lehessen edzeni, versenyezni, fontos bizonyos izmok megerősítése, stabilizálása. Hasznos is volt…

Közeledett a VERSENY időpontja, bevallom kb. annyira izgultam, mint Érettségi előtt. 

Tele pakoltunk egy „dobozos” autót mindennel, mi szem-szájnak ingere, kerékpár, nagy bőrönd, közepes táska, kis táska, még kisebb táska, henger, meg minden is…

Marcival megbeszéltük, hogy minden nap elmegy autóval a célig, ott kiveszi a biciklit, és elkezd szembe tekerni velem, így kb. a napi táv felénél tudunk találkozni, addig meg kihúzom a nálam lévő 1 géllel, 3 dl izo itallal, sótabikkal, + frissítő pontok is voltak, kb 5 km-ként.

1.nap Siófokról indultunk (Fonyódig), a táv 48,4 km. Eléggé időben odaértünk, hogy be tudjak melegíteni stb., találkozás ismerősökkel, ölelkezés, puszi, bíztatás…(koronavírus meg menjen a ….)

Idén sok „celeb” Ultra futó vett részt a versenyen, jó volt őket élőben is látni. Tivadart egy kicsit hiányoltam, de talán majd legközelebb…neki ez egy jó kis edzés lehet…😊

10:45-kor tömegrajtoltatással indultunk, toporgás, tötyörgés, előzés, padok kerülgetése, de aztán, lehetett futni is. A táv első felét egész jó tempóban tudtam futni, 5:37 – 5:40 körül kényelmesen, jól ment a ritmus, mosolyogtam,13 km körül egy gél, aztán megérkezett Marci is, ő abban a szerencsés helyzetben volt, hogy mindig találkozhatott az elsőkkel, mondta is mindig, hogy nagyjából kit, melyik km-nél látott. Kaptam tőle kortyonként az izo-t, aztán még 2 gélt ettem a szakaszon. BCAA-t 2-3 kortyot, 1 sótabit.

Csak a nagyobb frissítőpontokon, azaz a Váltó pontokon, vagy nevezzük „Dugó pontnak” lassítottam, ittam pár korty vizet, colát. A 30-35 km körül kezdtem kicsit fáradni, lassultam is, lehet, hogy előtte kicsit többet kellett volna frissíteni, benyomtam a koffeines gélt, amitől erőre kaptam, a végén a cél előtt még kicsit gyorsítani is volt erőm, sőt a „házi” forgató csoportnak villám interjút is adtam.

5:49 min/km lett a napom.

Elfáradtam, de aztán kaja, nyújtás, hengerezés, lábmasszírozás jót tett.

2.nap Fonyódról Szigligetre futottunk, ezen a napon tettük meg a leghosszabb távot: 53,2 km.

Esőt jósoltak erre a napra, ami be is jött, azzal a módosítással, hogy reggel jól kieste magát, így a 10:30-as rajtnál csak szemerkélésben volt részünk.

Rajt előtt megint ismerősökkel ölelkezés, búzdítás. Marci posztolta az eseményeket, őt egyébként megbíztam, hogy legyen a „social media manager”-em, mivel én az ilyesmire alkalmatlan vagyok. Kb.10:40-kor sikerült is elrajtolnom, nagy volt a sorban állás az indulós dugókázásnál, mert csak 2 sorban lehetett rajtolni.

Jól indultam, kb. a 4. km-nél vasútnál pirosat kaptunk, amit persze jóváírtak, csak kicsit érdekes volt a vasúti átjáróban a dugókázásnál az a tülekedés, néztem is furcsán néhány emberre, mert, mintha az élete múlt volna rajta…

Igaz, én sem szeretem, ha megszakítja valami a futó ritmusomat, de hát ez van, versenyszabályzat…

A szakasz elején kicsit untam magamat, aztán beszédbe elegyedtem egy sráccal, aki állítólag Százhalombattáról jött, így jobban mentek a kilóméterek.

A 26. km körül egyszer csak hatalmas meglepetésként megpillantottam Mónit, Lillát, Umbertot, nagyon megörültem nekik, pár km múlva ismét ott voltak, Umberto meg is örökítette ezt a pillanatot, szerintem tök jó fotó lett…(nem hiába, aki érti a szakmát.. 😊)

A 32. km-nél aztán elértük Keszthelyt, innen már csak egy félmaraton volt hátra.

Marci tukmálta belém a gélt, inni valót, de fáradtam, lassultam.( összesen 3 gél fogyott, itt már nem nagyon ízlett)

Márkus Öcsiékkel kerülgettük egymást, olykor egy-egy vicces megjegyzést elsütve.

Aztán, amikor befordultunk a szigligeti egyenesbe, onnan már bíztam, hogy menni fog a végén az emelkedő, ami „ajándék” volt, de felfutottam, itt sem sétáltam bele. Így 6:06-os átlaggal végeztem a napi szakaszon.

3. nap Badacsony-Balatonfüred, 43,4 km. 

Ezt a napot több szempontból is nagyon vártam. Főleg, mert tudtam, hogy Ági barátnőm érkezik szurkolni, másrészt ez a legrövidebb táv a verseny során. Soha nem gondoltam, hogy ennyire fogok örülni „csak” 43 km-nek. 

Tapolcán aludtunk, 10:20-kor volt a rajt, de 10 előtt már ott voltunk, Ági is férjével, Kornéllal már ott vártak minket, annyira örültem nekik, egymás nyakába borultunk. Itt már több zalai ismerőssel találkoztam. Ez a táv valahogy úgy lement, hogy szinte észre sem vettem, pedig már az idő is szelesre fordult. Végig mosolyogtam ezt is, Ágiék több ponton is szurkoltak, Zsolt is előkerült egyszer csak, ennyi meglepetés…, annyira feldobott, hogy eszembe sem jutott, hogy ennyit futok. persze az időm nem lett túl csodás, kb. 6:10-es átlaggal zártam ezt a „rövid” szakaszt. Biztos a szél, és az a néhány emelkedő lassított így be, 😊 amiket Sólyomnak szántam, hiszen vele szoktunk keddenként dombozni. 

Ezen a napon megint nem sok gél fogyott, 2 db-ot sikerült betolni az arcomba. Némi izo, víz, cola stb, kíséretében.

4.nap Balatonfüred – Siófok, 51,2 km.

Annak ellenére, hogy előző nap szeretet cunamit kaptam, este masszázst is, reggel valahogy fáradtan ébredtem, ráadásul előző nap a lábamon 2 körmöm is megadta magát, este böködtem a vérhólyagomat, reggel leragasztottam, gondoltam lesz, ami lesz, megcsinálom valahogy, másnem út közben kérek valakitől egy kést, és levágom az ujjamat, ami felesleges… 😊

Rájöttem, hogy ez a köröm dolog annyira szükségtelen az ember számára…

Az eddigiekhez képest korábban, 8:30-kor volt a rajt, nagyon szeles időnk lett, persze nem hátszéllel, de azért megküzdöttem az elemekkel. A géleket a gyomrom kezdte megtorolni, 12-14 km körül elkezdett görcsölni a hasam, de tűrtem, nem álltam meg, lassan, de biztosan haladtam. Az időm már nem érdekelt, csak az, hogy célba érjek. 

Ágiék a 16. km-nél lévő ponton vártak, kérdezte, szükségem van-e valamire, de nem kellett semmi, volt nálam 1 db gél, nem nagyon mertem enni.

21.km körül kicsit szédültem, ekkor egy zalai ismerős megveregette a vállamat, elismerően bíztatott, amitől erőre kaptam.

Már nem is tudom, hogy hol került elő Marci, de annyira vártam már, annyira örültem neki, hogy elkezdtek folyni a könnyeim, ő meg csak mondta, hogy jó vagyok, megcsinálom.

Előre megbeszéltük, hogy Ági fut velem a 36. km-től, az utcsó 15 km-t, már nagyon vártam, hogy odaérjek, megkönnyebbültem, amikor megláttam…

Mondtam neki, hogy bocs, egy kicsit késtem… 😊

Innentől csacsogás, futómozgás imitálása, röhögés.. köszönöm Ági, hogy segítetted az utolsó kilómétereket! 

A időt már elengedtem, csak néha pillantottam rá az órámra, hogy milyen sebességgel haladok, gyönyörködtem a tájban, a Balatonban…

Aztán befordultunk a célegyenesbe, már hallani lehetett a szpíker hangját, ekkor tudtam, hogy igen, megcsináltam, innen már, ha négykézláb is, de bevonszolom magamat..

Ági az utolsó métereken még bíztatott, én próbáltam hálálkodni neki, de közben a könnyeimmel küszködtem. Bal kanyar, és CÉL kapu, itt lányos zavaromban, és talán, hogy ne törjön ki belőlem a zokogás, elkezdtem szökdelni, így beérve a célba, már mosolyogva.

Kocsis Árpi akasztotta a nyakamba az érmet, és megjegyezte, hogy hihetetlen, milyen mosolyogva csináltam végig ezt a 4 napot, és jövőre is várnak… 

Ezen a napon 6:26-os átlaggal imitáltam a futó mozgást.

A 4 nap alatt, 196 km-t futva, összesen 20:07 idővel, átlag 6:10 min/km-rel részese lehettem egy varázslatnak, mert ez számomra azt jelentette.

A 4 nap alatt 4-szer meghaltam, és a célban 4-szer feltámadtam, idén nem éreztem, hogy maradt volna bennem…. 😊

Hálás vagyok mindenkinek, aki támogatott, aki hitt bennem, legfőképp férjemnek, Marcinak, hogy hősiesen végig csinálta velem a 4 napot, Áginak, aki a felkészüléseimen is velem volt, amikor tudott, és szurkolt, bíztatott; Móninak, Lillának, Umbertonak, Zsoltnak, akik szintén eljöttek szurkolni. És hálás vagyok azoknak is, akik nem hittek bennem, mert ez még erősebbé tett, elszántabbá a tekintetben, hogy még inkább bízzak magamban.

Trajbár Judit

2:3

Általános

Most már én is tartozok egy beszámolóval.

Akármennyire is kedvenc távom a maratoni táv, idén valahogy nem akart összejönni a terv szerint. Bár sikerült kétszer PBt futni (áprilisban Füreden 3:54, majd most Ljubljana-ban 3:52:34), úgy gondolom jobban kellett volna, hogy sikerüljön mind a kettő. Főleg, ha a félmaratoni eredményekre gondolok (1:45 és 1:43). Úgy tűnik 2019 inkább a félmaraton éve volt, ez az 1:45 még egy tavalyi álom volt, amire a nyáron sikerült még rá is tenni. Mind a kettő a maratonhoz való felkészülés része volt, edzőversenyként futottam. Most már azt mondom, hogy lehet nem kellett volna ezeket maxra futni.

Budapest Night Run félmaraton

Ezek alapján a félmaratonok és edzésadatok alapján egy minimum 3:40 alatti időre lehetne számítani. Füred után a következő próbálkozásom Pesten volt. Nagyon vártam anapot, májusban kezdtem a felkészülést egy hónapos sérülés után, amit Füreden szedtem össze. Nehéz volt a kezdet nagyon, mintha újra kezdtem volna futni. Küzdelem volt eleinte a 6:00 perces tempóért, és a meleg se könnyítette a dolgomat. Aztán szép lassan kezdtem visszarázódni, próbáltam az előírt pulzust tartani. Egy 12 km-es versenyen 5:10-es átlagot mentem, aminek akkor nagyon örültem, majd augusztusban sikerült egy félmaraton 4:53-as átlaggal, augusztus végén pedig egy 30 kilométeres edzés 5:09 átlaggal. Ezek alapján lehetett talán reménykedni, hogy menni fog a maraton 5:15-el. Aztán…

Aznap, amikor ébredtem, már gyomorgörcs és szédülés kerülgetett, már ott voltam, hogy el se indulok. De a rajtig valahogy összeszedtem magam, minden szépen is indult, eleinte kellemes futóidő volt. 17 kmnél valaki mondta is, hogy 3:35 a várható érkezési idő. 20 kilométer után pedig kisütött a nap, elment az energia, nagy mélypont jött, amin nem sikerült túljutni. Pedig figyeltem a frissítésre. Kiszálláson gondolkodtam, de valahogy végig csúsztam. Hogy értelme volt-e, arról biztos megoszlanak a vélemények, de nekem sokkal negatívabb élmény lett volna abbahagyni a versenyt. Kissé csalódottan 4:02-vel értem célba. A célba érés után egyből az volt az első gondolatom, hogy Ljubljana-ban október végén biztos hűvösebb lesz, meg amúgy is imádom azt a versenyt, próbáljuk meg.

Egy hetet kihagytam, majd újult erővel csaptam bele az edzésekbe megint. Két héttel a verseny előtt Lillával futottunk egy 27 kmt 5:02 átlaggal, végig dumálva, ami megint bizakodásra adhatott okot. Aztán..

Nem kaptam meg a hűvös időjárást ott se, 22 fok volt. De aznap reggel jó kedvvel, jó erővel ébredtem. Az 1. km borzalom volt, egy szűk utcán mentünk, mozdulni alig lehetett a tömegben. De utána helyreállt a rend. Picit lassabban kezdtem, mint Pesten. 25 km-ig ment az 5:10-es tempó, majd jött a fal. Szerettem volna egyenletesen futni, ez most se sikerült, a déli meleg se segített ebben. Picit azért jobban tudtam haladni, mint Pesten. Egy PB-t sikerült összehozni, aminek azért örülök.

Ljubljana Marathon

Tudom, hogy hittetek páran abban, hogy ennél sokkal jobban mehetne ez a táv is nekem. Én is hiszem, de még nem jött el ennek az ideje. Nem fogom a melegre, ennyit tudok most testileg és mentálisan is. Sokat kell még tanulni. Valószínű azért kedvencem ez a táv, mert tele van kihívással, amiket egyszer le lehet győzni, ahogy Kipchoge is bebizonyította. Úgy gondolom, változtatni kell picit a felkészülésben is. Köszönet mindenkinek aki szurkolt és akivel futhattam.

És zárásnak még annyit, hogy persze nem a számokért futunk, hanem mert szeretünk futni. Lőrincz Olivér szavaival élve: A számok csak hozzátesznek az élményhez. A futásban rejlő egyéb szépségeket, örömöket nem lehet számokkal leírni, szavakkal is nehéz.

„Nem attól leszel boldog ha jól, eredményesen futsz, hanem attól leszel eredményes, ha boldogan futsz”

Pálfy Antal

Vadlán 108

Általános

Már UB előtt agyaltam ezen a karikán, de a történet június utolsó vasárnapján kezdődött.
Közös edzésen Rudi említette, hogy ő nevez Vadlánra. Nagyon tartottam a terep 108 dombjaitól. Mivel utolsó kedvezményes nap volt, hiába őrültség,neveztem.:) Egyik sporim mondta futam előtti nap: holnap megpusztulsz…:) Relatív sokat terepeztem, de a leghosszabb futásom is csak 28 km volt. Láttam kihívást a versenyben.:) 3-kor keltem, reggeliztem, 4 után mentem Gyuláért. Csütörtök este lerongyolta egy szarvas a kocsiját.Rajt előtt Vidra Ati mondja, hogy ő 14:20 alatt szeretne beérni. Leeset az állunk. Mutatja rajtszám alatt a pontos időtervet. UB-n is ezt csinálja évek óta. Gyulával az volt az álmunk, hogy eredményhirdetésre 21:30-ra (ez 15 és fél óra a 18 órás szintidőből) beérjünk, hátha nyerünk a tombolán.:)

Rajt előtt


6-kor rajtoltunk, én rövid bringás mezben zsák és lámpa nélkül. Váltósokkal együtt 350-en indultunk. Kb 6:40-kor pirkadt, jól jött volna a világítás. Rezi várig mentem jól eső tempóban, Gyula lemaradt. 18-nál leültem a betonra, cipőt ürítettem, már vagy 10 km-t mentem valami bökőssel. Magyar Gergővel tempóztam fel a Sztúpához. Mivel 170 felett volt a pulzusom már tartósan, jó futást kívántam neki. Nem akartam fejre állni. Jött Rudi, Endre Zalaszántónál, 17 km-en becsatlakoztak Gyulához, majd 41-re egészítették ki. Hosszú réten mentünk át. A vizes nagy fűtől átázott az aszfaltos cipőm, hiába emeltem lábaim. Egy patakon keltünk át, az előttem lévő srác alatt megmozdult a kő, megúszott a cipője. No majd én, az öreg rája…tök ugyanúgy jártam.:) Jött egy technikás sziklás rész. Nem gondolom, hogy ezt az 500 métert futotta bárki is.

Egy soproni váltós lánnyal beszélgettem. 35 km körül benézték az utat, túlmentünk vagy 500 métert. 37-nél Tátika-várból nézhettünk körbe. 45 km-ig 6:15-ös bruttó átlag jött össze. Láz-hegyi kilátó előtt botlottunk egy siratófalba, ami olyan meredek, hogy mászva is nehézkes volt feljutni. Ismét eltévedtünk, hárman lefutottunk egy völgybe.Itt láttunk futókat felfele menni, be is akartak állni. Mondom nekik,hogy megismerem a fa beállót. Ne menjünk arra, inkább kérjünk telefonos segítséget.:) Egy pécsi váltós lány hívta a szervezőket. Kérték menjünk vissza az ösvényen. (Gyula+az absz. 1 helyezett+sokan mások újra mászták a siratót, kb. 20 percet buktak. Legalább 10 percet mi is.) 55 körül újra túlfutottam ez volt a harmadik eltévedésem. Az előttem futót követtem, jobbra lett volna egy szűk út. Ez mentálisan is megviselt, volt akit többször megelőztem,mert sétálta az emelkedőket. Lesajnáltam a versenyzést.

Átraktam magam komfortosabb zónába. Azért érdekes, milyen “műanyag harcos” tudok lenni.:) Láttam előttem egy “kalapos” embert sétálni. No végre, megjött a mi Gyulánk, amíg én össze-vissza bolyongtam, gondoltam. Takács Krisztián (Csipi) volt ismét,pink körfűrész hajjal. De három körfűrésze volt. Verseny után mondta,már többen kalapnak nézték.:)60 km-nél jött Büdöskút,ettem egy adag rizses húst.Ederics előtt csodás panoráma fogadott. A domboldalból lehetett látni Fonyódot Balatonnal és a Tanú-hegyeket. Leültem,gyönyörködtem a tájban. Kiöntöttem mindkét cipőmből a mocskot. Harmadszor ment el mellettem Csipi.Edericsi frissítőponton messziről kiabálja Zoli:Hajrá Egerszeg!!!Csipegettem,Csipivel mentem tovább.  Azt mondja egyek meg 2 sótablettát,úgy látja húzza a görcs a vádlim.Jobb is lett később.Három borosgazda is “kitelepült”a szőlőhegyen, kínáltak fröccsel. Nagy volt a csábítás, de csak vizet ittam. Egy-egy fürt szőlőt ettem.

74-nél györöki szépkilátó. DJ,keverőpult,vidámság. Ellenőrző ponton dugtam,majd sipirc tovább.80 után utolért Mag Erika(2x UB egyéni,ebből 1x 3. hely+Spartatlon teljesítő) akitől kaptam egy sókapszulát. Folyadékom nem volt,majd megfulladtam mire lement. Egy 17 éves(!) sráccal volt,aki egyéniben tolta a 108-at. Erika lazán sétálta az emelkedőket,vissza is esett a pulzusom 120 alá. Sokat dumáltunk, magasan tettem a helyezésre,tempóra (kb 5 percem odalett). Barlangászok tartottak képzést sisakban, tízen buzdítottak. 87 km-nél újra Büdöskút, levest nem kívántam, megint egy adag rizsáshús. Úgy megsóztam alig tudtam lenyomni. Csomagpontról felvettem a fejlámpát,terepcipő egyebek nem kellettek. 90-nél 5 órakor agyaltam:estére erős északi szelet ígértek+sötétben sincs nagy humorom futni. Kicsit belehúztam,jól is esett. Olyan lazán ment,mintha most kezdtem volna a futást. Hogy honnan jött az energia,nem vágom. Nem tartott soká,jobb sípcsont boka felett emelkedőn,majd lejtőn is beszúrt.Láttam egy fasza Vadlán barlangot,majd rövid mászófal jött,meg egy mukucs.:)Hirtelen nagyon megeredt az eső. Fel is vettem az esőkabátom.96-nál értem Nagymezőre. Előtte feltereltek a kilátóra. Az egyik önkéntes futott utánam,hogy adjam le a kézben cipelt esőkabátom.Nem volt teher. A frissítők hangja,élükön Gerencsér Zolival már messziről hallatszott. Igazi buli volt,énekeltek,szívesen maradtam volna.:) Ettem egy palacsintát,kóláztam majd uccu tovább.

103-nál Mobilgáz benzinkút előtt akadálypályán találtam magam. Egy mély árkon kellett átmászni. Az utolsó 5 km többnek tűnt,itt sem volt bent sík rész.:) Egy váltós ért utol, amíg megettem egy müzlit. De elléptem tőle. A verseny során még csak tippem sem volt,hogy hányadik vagyok.Öröm,boldogság,beértem,taps. Kérték dedikáljak 3 pólót,no de nagy sztár lettem hirtelen.:) Kaptam egy gravírozott befutóbort,amit ott felejtettem az asztalon. Ott várt negyed óra múlva is.Nyújtás után megettem 2 tányér babgulyást,puha kenyérrel.Díjátadó,tombola következett.Gyula felől érdeklődtem(már sokadszor mentem az agyukra). Zuhanyzás után is csak azt mondták,hogy elhagyta Büdöskútat,de nem ért a következő pontra. 10 után beért,nagy ováció volt,mivel sokan ismerik.Mindegyik frissítőn ettem-ittam. A táv 2/3-ig nem cipeltem folyadékot. Néha egy csokit dugtam a bringás mezembe. Az órám pánt nélkül 100-ról 30%-ra merült.14. lettem a beérkező 62-ből. 12 indulónak nem jött ki a lépés. Az időm 13 óra 19 perc lett. Ha nem tévedek el,kevesebbet dumálok,bent vagyok 13 órán belül. De nagyon örülök,hogy élveztem a versenyt mélypontok nélkül. Nem volt egy laza menet,de keményebbre számítottam. Sok lazán futható részt is belecsempésztek.


A táv 2/3-ig többször ettem banánt,utána viszont rá sem bírtam nézni. Ennyi csokit rég ettem egy nap alatt. Müzlit, aszalt gyümölcsöket, kevés sajtot, mogyorót ettem. Izót, vizet, néha kólát ittam felváltva. 1 zselém volt, de nem kellett.Kaptam egy negyed órás lábmasszázst, kicsit megfontoltan mozogtam.:) Két kis hólyaggal a lábamon megúsztam a mókát.Vasárnap úsztam, hétfőn már kocogtam.Gyorsra sikerült a regenerálódás. Gyulát éjfélre vittem haza. Közel 200 km-t vezettem.

Hosszú nap volt, rengeteg pozitív inger ért, sokszor volt bent varázslat. Juhász Petiék szívvel-lélekkel dolgoznak azon, hogy csak a futásra kelljen figyelnünk. A pálya jó ki volt jelölve, néhol túl sok is volt. Egy-egy helyre jól jött volna egy nyíl. Nem volt meleg, az erdőben sokszor japán kert feelingem volt a ságra-piros őszi ösvényeken. Talajjal is szerencsénk volt,pláne aszfaltos cipőben. Ajánlom mindenkinek mindkét távot,vagy a váltózást is. Andor József

Terítés Workshop

Általános

 

2019. július 7-én

Sportolóknak a TestSzobrász Műhely közreműködésével

 

a Restart Fesztiválon 

 

Kedves Sportoló, Egyesületvezető!

 

Mi, a TestSzobrász Műhely Zala TestSzobrászaiszeretettel köszöntünk!

 

Sportoló vagy? Amatőr? Félprofi? Profi? 

Bárhogy is van, Neked szól az ajánlatunk itt a Restarton!

 

Mi, TestSzobrászok széles érintési repertoárunkon felül megtanultunk egy speciális kezelési technikát, ami nagyon hasonlít egy masszázshoz. Mi Terítés”-neknevezzük.

Ez egy verseny előtt és után alkalmazható, teljes testet érintő, kezelőasztalon, kakaóvaj alapú vivőanyag felhasználásával történő kezelés. (csokiillatú leszel, de nem ragadós)

 

Mit várhatsz tőle?

Mi teszteltük magunkon. Nekünk ez jött ki:

 

Erő van a testemben. Rugalmasabb és robbanékonyvagyok.

Ide nekem az oroszlánt! Könnyebb a mozgás.

 

 

 

 

Itt pedig a Restarton indulók visszajelzései 2017-ből:

 

 „A verseny előtt és szerencsére utána is kezeltetek a sátorban. Bár csak a félmaraton előtt 2 héttelkezdtem edzeni, nem viselte meg a lábamat a futás. Csodálkoztam, hogy nem fáradtam el nagyon, és másnap nem volt izomlázam sem. Ha lehet, mennék jövőre is!”

 

 A ruha miatti részleges terítés után könnyedebbenjártam, bélműködésem intenzívebb lett, nyakamatjobban tudtam mozgatni.

A teljes terítés után ezeken kívül még jobbankaptam levegőt, csípőfájdalmat kevésbé éreztem a túra után. Szóval összességében nagyon .

 

Ajánlatunk:

 

Azt gondoltuk, hogy csak itt, a Restarton legyen ezrészünkről Számodra egy 

 

“ Térítés nélkül adott Terítés”!

 

Jól hangzik? Szerintünk is! Írj, foglalj időpontot és gyere!

 

Amit várunk Tőled: 

 

1. Írj a tszmzala@gmail.com címre és iratkozz fel névvel a megjelölt időpontokra!
2. A verseny után 3 napon belül írj visszajelzést a tszmzala@gmail.com címre, max. A4 terjedelemben! A visszajelzést adók között  3 db „TSZMZala Meglepetés Ajándékutalványt”sorsolunk ki!

Fontos infó!

A júl. 8. éjfélig gyorsvisszajelzők közül egyvalaki

3 alkalomra szóló Terítés Ajándékutalvány”-t

nyerhet!

 

 

Tehát összefoglalva:

Terítés Workshop a TSZMZala TestSzobrászaival!

Ideje: 2019. 07. 07. 7.30 – 17.17

Helye: Dísz tér, a TestSzobrász Műhely Zala félig elfüggönyzött sátra

Öltözék: kb. fürdőruha, ami fölé még lesz időd és helyed felvenni versenyző ruhádat nálunk.

Jelentkezés: tszmzala@gmail.com

Visszajelzés:  Júl. 8. éjfélig (csak gyorsvisszajelzőknek) a „ 3 alkalmasTerítés Ajándékutalvány” megnyeréséhez

 Júl. 10. éjfélig  a 3 db „TSZMZala Meglepetés Ajándékutalvány” valamelyikének megnyeréséhez.

 

 S ha szívesen tudnál meg többet a Terítésről, itt egylink arról, hogy milyen eredménnyel alkalmazták az USA egyik felkészítő táborában a Terítést:

https://testszobrasz.hu/blog/hogyan-dolgozunk-sportolokkal-cikk-az-abmp-amerikai-masszazs-szovetseg-magazinjabol-angol/

 

 Esetleg a TestSzobrászatról? www.testszobrasz.hu

 

Választható időpontok:

 

2019. Július 07. Vasárnap

 

 7.30
 8.15
 9.00
 9.45
 11.30
 12.15
 13.00
 15.00
 15.45
 16.30

 

Mi már nagyon várjuk, hogy életed legjobb formájában versenyezhess Te is a Terítéssel!

 

Ugye, Te is várod már?

 

Szeretettel:

 

 

A TestSzobrász Műhely Zala csapata nevében

 

Borsos Miklós

Műhelyvezető, TestSzobrász mester