UltraBalaton, avagy a Lusta Banda életérzés

Általános

Minden egy évvel ezelőtt kezdődött, amikor Keszi összeállította az UB-re a csapatokat. Páran ragaszkodtunk hozzá, hogy olyan emberekkel szeretnénk együtt futni, akik végig a csapattal lesznek, drukkolunk egymásnak, mert úgy a buli. 🙂 Olyan jól sikerült, hogy az UB az éves bakancslistámra került.

IMG_6974

Közvetlenül a rajt előtt

A CSAPAT
Ingrid. A hős. Idén nem tudta vállalni a versenyzést, de tavalyi éjszakai futása örök emlék marad. Éjjel 2 körül ment ki a jeges esős viharba, ahol a szél kb. vízszintesen fújta az arcába az esőt 10 km-en keresztül. Emlékszem annyira aggódtunk érte, hogy csak bírja ki valahogy… aztán szinte extázisban jött vissza a buszra azzal, hogy ez k..va jó volt!
Persze ezt most is megemlegettük és minden szakaszt, amiről semmi infónk nem volt tavalyról (milyen szintes stb.), tuti, hogy Ingrid futotta… 😉

Lilla. Akinek van drága izomlazító rúdja. 🙂 Idén csatlakozott hozzánk, őt is megbabonázta az egy évvel ezelőtti hangulat híre. Annyira izgult az első szakasza előtt, ha nem látom, el sem hiszem. El tudjátok képzelni őt, aki másfél óra alatti félmaratonokkal a lábában azt próbálgatja, hogy tud-e egyáltalán futni???

IMG_6966

Endre váltja Lillát Balatonvalahol

Endre. Akinek be nem állt a szája. 🙂 Pistitől kapott valami bogyót a nyelve alá és pörgött egész éjjel. Navigálta a buszt, ment fogadni az éppen beérkező társunkat, telefonon jelzett nekem, hogy készüljön a váltótárs. Minden klappolt, csak egyszer tévedtünk el, amikor nem ő diktálta a koordinátákat a GPS-be, éppen kint volt terepen… 🙂 Ha látta volna, mit műveltünk! Hajszálon múlt, hogy odaértünk az aktuális váltópontra. 😀

Rudi. Az alapember, aki megadja a kezdő hangot. Aki győzködte magát, hogy a következő szakaszt most már biztosan 5’10-ben fogja lekocogni, aztán még az utolsó hajnalit is 4’45-ben tolta. Aki Erika szerint túl kipihent arccal érkezett haza, de eláruljuk neki, hogy mindez csak Lilla drága rúdjának köszönhető, Rudi új dimenziókba lépett az izomlazítás terén. És akit soha nem igazolhat le a Zalaszám, mert ragaszkodunk hozzá!

IMG_6937

Rudit hűtik a fiúk a rajt előtt

Imola. A névadó. Még soha nem futott maratont, de ultrát igen. Éppen az UB előtt egy héttel. Hogy Andor Jocót idézzem, vannak UFÓk az egyesületben, most már Imolát is ide sorolom. Földöntúli energiával és sebességgel száguldozta körbe a tavat, szerintem egyszer egyéniben is szoríthatunk érte. Úgy startolt el valahol Balatondögunalom magasságában a déli parton hajnali 4-5 óra felé, “mint akit farpofán lőttek sóspuskával” (Umberto).

IMG_6964

Imolát váltja Lilla, végülis tudott futni 🙂

Sólyom. A CSK. Tökéletesen megszervezett mindent, legfőképp a szakaszbeosztást. Ennek köszönhetően pörgés volt egész éjjel, mindenki meg tudott újulni a következő etapjára, s nyomhatott sprintet. Sólyom visszafogott ember, szépen csendben ő a leggyorsabb köztünk. Sokat jelent, mikor egyszer csak odalép hozzád és átölel.

Umberto. A pótsofőr, aki hálát adott a jóistennek, meg a fóliasátornak, hogy van vonóhorog a buszon. 🙂 Tudom róla, hogy ő inkább magányos futó, mint csapatember, mégis az Ultrabalatonra külön edz, az UB hétvégéje kőbe van vésve a naptárban. A februári veronai félmaraton óta nem is versenyzett, viszont nagyon jó formában van, tele energiával, kiéhezve egy jó teljesítményre. Menetrendszerűen egyéni legjobb 5 km-es eredménnyel indított és tartotta végig ezt a jó tempót. Kifejezetten örültem, hogy neki jutott a jelen esetben hosszúnak számító éjjeli 12 km Keszthelytől Balatonberényig, hogy meglegyen a “csak úgy futok a semmibe” érzés.

IMG_6955

Umberto érkezik az első sprintjéből, Sólyom integet

Pisti. A csapatember. Végre élő egyenesben megtapasztaltuk, hogy készülnek a néha megfejthetetlen bejegyzések a Stravára. Őt a nagyon jó humora miatt szeretem és emberségből jeles. Abszurd helyzet alakult ki sajnos a közös befutónk után, amikor kiderült, hogy a Lusta Banda kategóriájában a 3. helyen végzett.  Vérzett a szívem, de mi nem tudtunk Umbertoval ottmaradni az eredményhirdetésre. A csapat mellett neki külön köszönöm a korrekt hozzáállását.

IMG_6956

Pisti indul körbeszaggatni a Balatont

Móni. Ezt a részt nem nekem kellene írnom. Ha valaki megtenné, ígérem cenzúrázatlanul beillesztem ide. 🙂

mde

Nagyrészt fejlámpával futottam idén

Ebben a két napban nekem két új dolgot sikerült megtapasztalni magammal kapcsoltban. Az egyik a sebesség. Nagyszerű volt lefelé döngetni 4’30-ban Dörgicséről, miközben csak úgy kopogtak az arcomon a szúnyogok, mint az autó szélvédőjén 150 km/h-nál. Mondjuk nem finomak, de még azt sem éreztem derogálónak, amikor válogatott triatlonos mezben ezalatt egy hajrá-t odabökve, könnyedén szökellve elhúzott mellettem egy gazellaképű fiú.
A másik a fáradtság egy újabb szintje. Nem szeretem a déli partot. Lillával ellentétben, aki itt új szárnyakat kapott az éjjeli holtpontja után, nekem ez kis túlzással kínszenvedés. Nem vagyok egy hegyimenő, de ami sok, az sok. Minden nyaraló egyforma azokon a végeláthatatlan sík utcákban. Bocsánat, pár kilométerenként van egy kanyar, de aztán kezdődik minden előről. Brrr… Szóval úgy taktikázok a szakaszválasztásnál, hogy ide jusson a legkevesebb km és tuti legyen alkalma a többieknek üvölteni a buszból. 😉 Nem is panaszkodom, 5,4 és 4,3 km-t kellett itt leküzdenem, de valójában mindkettő rész a duplájának tűnt. Annyira hihetetlen, de nem tudtam értelmezni a balra tarts jelzést. Erre mondta Endre és teljesen igaza van, nem lehet egy pályát úgy kijelölni, hogy ne tévedjen el senki. Mert erre tényleg nem lehet felkészülni szervezőként. Futóként sem szerintem, valaki csak jön mögöttem, mint ahogy most is jött és útbaigazított. 🙂

IMG_7014

221 km-t futottunk le 17 óra 7 perc alatt, átlagban 26-28 km jutott fejenként

A legnagyobb visszaigazolás, hogy mennyire jól érezte magát mindenki, szerintem az, hogy másnapra már elkészült a 2019. évi szakaszbeosztás és nagy része el is kelt, stipi-stopi. Nem tudom elégszer elmondani, hogy az ilyen élmények miatt imádok futni!

Köszönjük egyesületünknek, a Zalaegerszegi Aszfaltszaggatók SE-nek a támogatását!

Keszthelyi Kilométerek futóverseny

Általános

Ha Pünkösd, akkor KKM, lássuk a ZASZ-osok eredményeit:

Maraton egyéni:

  • Járfás Gyula
    Időeredmény: 03:38:45
    Helyezés:
    – abszolút: 15/123
    – nem szerint: 13/101
    – kategória szerint (41-50): 8/55
  • Pálfy Antal
    Időeredmény: 04:02:43
    Helyezés:
    – abszolút: 44/123
    – nem szerint: 39/101
    – kategória szerint (31-40): 12/20

Félmaraton egyéni:

  • Korpics Attila
    Időeredmény: 01:22:38
    Helyezés:
    – abszolút: 6/474
    – nem szerint: 6/305
    – kategória szerint (41-50): 1/118

    Korpa a második kört kezdi

  • Devecseri Bálint
    Időeredmény: 01:27:03
    Helyezés:
    – abszolút: 10/474
    – nem szerint: 9/305
    – kategória szerint (31-40): 6/83

    Félmaraton váltó:
  • Németh Lilla, Lőrincz Eszter – HosszúLépés
    Időeredmény: 01:49:38
    1. kör Németh Lilla 10,55 km 4’11/km
    2. kör Lőrincz Eszter 10,55 km 6’13/km
    Helyezés:
    – abszolút: 22/107
    – nem szerint: 6/33
    – kategória szerint: 6/33

Az 1. zóna rajtja: Korpa, mögötte Lilla indul

10,5 km egyéni:

  • Kocsmár Tamás
    Időeredmény: 00:46:02
    Helyezés:
    – abszolút: 11/272
    – nem szerint: 11/115
    – kategória szerint (41-60): 4/42

GRATULÁLUNK!
HAJRÁ ZASZ!

Kiemelt kép forrás: Facebook

18. Lauffestival Bad Blumau

Általános

Annak úgy kellett lennie, hogy fussak Bad Blumauban. Az utolsó pillanatban nyílt lehetőségem a részvételre (köszönet Lillának és Attilának, akik kb. 5 perc alatt szerveztek  nekem ingyen nevezést a versenyre, szerencsére egy szombathelyi futó helyett indulhattam 10 km-en). Öten képviseltük a ZASZ-t a versenyen: Roli, Timi, Attila, Lilla és én. Mostanában volt pár bíztató edzésem Lillával, jó formában vagyok. Éreztem magamban az erőt, kissé bizonytalan csak a meleg időjárás miatt voltam, mennyire hat majd ki a futásomra. Az elmúlt napokhoz képest hálásak lehettünk, mivel fátyolfelhős időben, kb. 17 fok volt a rajtnál.IMG_6793Nagyon erősen kezdtem az első kilométereket, tudtam, hogy a 4’47-es átlag túl gyors lesz nekem, később megbosszulhatja magát. Visszaálltam 4’55 körüli ezrekre, amit a 6-7 km-ig tudtam tartani, ott volt a holtpontom, utolért az 1:45-ös félmaratonos iramfutó is. IMG_6787Elhatároztam, hogy nem engedem magam elé, s mintha megérezte volna rajtam, bíztatott, s az utolsó km-en tudtam hajrázni. 10 km-nél rápillantottam az órámra, mert biztos volt az egyéni csúcs: 48’44, innen már szárnyaltam az utolsó pár száz méteren. 🙂IMG_6786Nagyon jól esett, hogy Lilla a célban várt és a verseny alatt is folyamatosan drukkolt és fotózott. Rosszullét miatt már rajthoz sem állt, borzasztóan sajnáltam, hogy így alakult. Attilát sikerült elcsípnünk még az utolsó körben, ő az abszolút harmadik helyen végzett. Roli 10 km-en indult Timivel, aki egy év kihagyás után is nagyon ügyes volt. Mi lenne, ha edzene is? 🙂 A tésztaparti után megvártuk az eredményhirdetést és a tombolasorsolást. A gyümölcskosár biztos volt, a háromszáz eurós hosszú hétvégét nem nekünk dobta a gép. 🙂 Nagyon elégedett és boldog vagyok az eredményemmel, a következő verseny az Ultrabalaton lesz, ahol a ZASZ Lusta Bandájában nyomulok!