Hosszú az út

Általános

Az idei év fő versenye számomra a Budapest Maraton. Az arra való felkészülés jegyében futottam a Deseda tó körül két kört a hétvégén. (28 km). A tavaly ősszel nem túl jól sikerült 2 maraton során mindkét alkalommal 21 km után jöttek a gondok, így az utóbbi időben a 20-30 km közti területet igyekeztük és igyekszünk az edző bával (mostantól Gábor) megerősíteni. Voltak nagyon bíztató edzések. 

Magán a verseny napján nagy kánikula tombolt, 11:30-as rajttal annyira nem örültem ennek. Egy kedves barátomtól a következő tippet kaptam előző este:”élvezd a napot, ne hajszold a tempót, de majd úgyis érzed”. Az előző esti koncert pozitív energiája is jó hatással volt rám. Gábor is felhívott, és írt egy tervet, a melegre való tekintettel meglehetősen tartalékos kezdéssel. Azt mondta, ha úgy is érzem, hogy jobban menne azt hagyjam a végére.

A következő volt a terv:

3km 6:00/km

3*7+1km:

5:35-5:25+6:00/km

5:25-5:15+6:00/km

5:15-5:05+6:00/km

Utolsó km:MAX

Ezt próbáltam követni, nagyjából sikerült is. 

Az első 3km nagyon nehezen ment. Tüzesen sütött le a nyári nap sugára a gátra, extrém magas pulzust mutatott az óra, emellett volt pár ravaszul emelkedő hupli is. De nem hajszoljuk a tempót és élvezzük a napot. Aztán ahogy egy erdős, árnyékos részre értünk, minden rendben is lett. Az első frissítő állomás utáni vizes borogatás (köszi Gyula a sapkát) a pulzus is visszaállt. Innentől kezdve már rendesen élveztem. Végig nagyon koncentrálni kellett már, hogy ne fussak gyorsabban. A 14 km-es kör második fele amúgy könnyebb is egy fokkal, sokkal több itt a lejtő már.

Talán ez az első olyan verseny, ahol úgy érzem teljesen rendben volt a frissítés. Az első kör végén abszolút nem éreztem fáradtságot (persze a könnyebb kezdésnek is köszönhetően). Arra törekedtem frissítés kapcsán hogy minél egyszerűbb legyen és minél jobban el legyen osztva. Rajt előtt 2 liter vizet ittam, hogy ne legyen gond a hidratációval. Verseny közben pedig 20 percenként ittam, edzéseken is ez a módszer jól bevált. Minden 7. km után pedig jött egy zselé. Ez ugye 3 zselét jelent, a SIS vált be nekem legjobban. Az első kettő elektrolitos zselé volt, az utolsó koffeines. Mindhárom alkalommal éreztem, hogy helyreáll a szervezetem. Egyszer volt csak egy nehéz pillanata a gyomromnak, de összeszorítottam a fogam, futottam tovább és elmúlt. 🙂 A Gábor által írt terv pedig figyelembe vette a frissítési tervet is: ahová a 6:00 perces tempókat írta, ott frissítettem. Szépen megvolt a tempóváltás az első frissítés után, jött a második kör. Itt már jól esett a pálya eleje is a huplikkal együtt. Az utolsó tempóváltás eleje azért volt nehéz, mert pont emelkedő jött (talán itt volt az is, hogy a gyomrom rövid ideig rosszalkodott). De az utolsó 5 km már nagyon jól ment, itt már 5:00 ezrek mentek. 6. helyen értem be 28 versenyzőből,. 2:32:49 idővel.(avg. 5:28)

A Spar maratonon 5:20 átlag a cél. (Eddigi legjobb 5:35)  Van még addig azért idő, meg még 3 felkészülési verseny, meg egy edzőtábor.

 Úgy fejeztem be a versenyt, hogy tudtam még volna futni. Az éremátadó hölgy mondta is, hogy álljak már meg, itt a cél. Ennek tükrében bizakodó vagyok. Lassan, de biztosan összeáll a kirakó, úgy érzem.

Pálfy Antal