Tavalyi évem jól sikerült,Mikulás napig nem kellett egy hetet sem kihagynom sérülés miatt.Október végén saját ZASZ rendezvényünkön sikerült 1:30-as félmaratont futni.Utána viszont folyamatosan jött valami.Olyan helyekről,amikkel sosem volt gondom Hosszabb edzésekre gondolni sem mertem.Egy 73 km-es Zeg-Keszthely koraszülött pályabefutáson kívül nem tudtam semmit produkálni.  Versenyhét hétfőjén 3 nap pihenő után 3 km-nél sétálva kellett hazatérnem esőben,bal sípcsontom mellett betonkeményre duzzadt az izmom,derekam is fájt. UB-ra az esélyeim közelítették a nullát.Többen kérdezték,mi lesz így,lemondod?Kampós bottal is odaállok,nagyon szerettem volna behúzni ezt az UB-t.

Minden érted van,semmi sem ellened.De nem bírtam rájönni,hogy mi lehet ez a folyamatos több hónapja tartó logikátlanul a testen össze-vissza jelentkező nyavalya. Bal sarok hónapok óta fáj,sípcsontom,derék,comb elöl,majd verseny előtt 3 nappal bal farizom felső része,amit próbáltam kimasszíroztatni.Csütörtökön viszont talán a sok pihi miatt,jól ment a nyújtás,izmaim magamhoz képest lazák voltak.Szedek pár hete porc-izom-csont komplexet,szerves magnéziumot másfél hónapja.Pár éve eltanácsoltak a futástól,kevés a csípő mozgástartományom+bal csípőmnél a röntgen kopást mutatott.1000 futott kilóméterem van idén.Rengeteg beszámolót elolvastam,domboztam,résztávoztam,úsztam,tekertem.Erősítő gyakorlatokat végeztem,sok időm volt a készülésben.

Pénteken Gyulával mentünk rajtcsomagot felvenni.Technikai értekezletről lecsúsztunk,a tésztát meg lecsusszantottuk.7-kor hivatalos megnyitót tartottak.Megtapsoltak minden eddigi teljesítőt.Majd a “szerencsétlen” első bálozókat is.Ennyi szerény ember…ide sem paprikajancsik járnak.
Szállásunkra belépve egyből lejött,hogy ez egy nyári szállás,radiátor nélkül.Semmi stressz nem volt rajtam,csak a dupla ruha,három takaró,de a papírvékony bejárati ajtó miatt képtelenség volt pihenni.
Alig aludtam,mégsem ébredtem fáradtan.Bringás pólóba pakolásztam.Mivel nagyon mocorgott a két zselé,kiraktam az egyiket,meg a kulacsot tartóstul.
Siettünk a starthelyre.Bementem a mosdóba,Gyula eltűnt.273-an indultunk egyéniben,a 13 000 össz nevezőhöz képest  nem nagy szám,de Gyuccit nem látom a rajt zónában. Előkerült,csippantás után mindenkiről fotó készült.A mezőny utolsó harmadából indultunk sétálva,mert akkora volt a torlódás.
Azt beszéltük Gyulával,hogy amíg tudom tartani a tempóját megyünk együtt,majd szétválunk. 

Az első 5 km-t lazán toltuk,kígyózott a sor Tihany felé,majd jött a hegy.Szinte mindenki sétált felfelé.Sétáljunk mi is,mire Gyula azt mondta,hogy ő nem szokott,de megvár a dombtetőn.Futottunk…Gyula Miki cimbijével dumált,én egy pesti csajjal.Mesélte,már 2x fel kellett adnia.Rakonczay Gáborral ráztam kezet,aki nemrég járt Zegen,és nagyon motíváló előadást tartott.Később Bogár Janit láttuk sántikálni,meg a régi agyonmatricázott zöld nyeremény Mercijét.(később ki kellett állnia)
Minden második frissítőnél kértem egy egész banánt,amit két adagban betoltam futva.Közte sós vajas kenyeret,aszalt gyümölcsöket,sajtot ettem.Kőtenger,Káli-medence,tanúhegyek sokadjára is csodásak.Ezen a környéken sok nyomókút van.Követendő lenne…A Badacsony előtti részt egy szűk,fűvel benőtt bringaúton Gyula után loholva,kissé túltoltam. 
56km-nél Varga pincészetnél futottunk fel.Itt kaptunk először meleg ételt.Kértem egy dupla adag tésztát sajttal,behúzódtam a forróságból az árnyékba.Láttam egy masszázságyat,kértem is egy jégzselés masszázst.Gyula még a hűvösben falatozott,azt mondta menjek csak előre,neki pihenni kell.Egy csaj kérdezte,hogyan lehet a hordós részt kikerülni.Mondom neki,miért kellene?Gyula azt mondta már nincs csigalépcső.Római úton is jóval forróbb levegőt tolt vissza az aszfalt,mint amit az előrejelzés mutatott.Emellett a sok gyermelyitől is émelyegtem.
Edericsnél már egy ideje készült egy vízhólyag bal láb középujjra,kiböktem,ragasztottam. Felállni alig bírtam, beért a Gyula, mondtam neki nem vagyok jól, menjen csak.Járás nehézkes volt,futómozgást nem tudtam produkálni,pedig vagy 15x próbáltam.

Egyszer csak elkapta,felkiáltottam:újjászülettem!Volt boldogság.A golfpályánál a Tivadar jött motorral,mondta a Gyula kb 200 méterrel van előttem.Vizet,flaskát nem vittünk,így a nagy melegben örültem Györöknél több raklapnyi feles víznek.Kértem egyet a szervezőtől,de nem adhattak egyénieknek sem.Kérte menjek tovább,lesz majd frissítőpont…persze sehol sem volt fél literes,csak másfeles üveg. 

Györök után megláttam a Szent Mihály-dombot,ahova sok szép emlék köt.Meg a Kokót.Vele már párszor gurultunk,hihetetlen jó arc.Kaptam egy kulacs hideg vizet,toltam magamba-fejemre.Komoly dopping volt na.Mellette dicsért,hogy egyben van a mozgásom.Tuti nem iszogattak előtte…Vonyarcon sörrel kínáltak a nagy melegben a triatlonos társaim,akik szurkolni jöttek le bringákkal.Az UB után 4 nappal mondta a Gyula,ő is köztük ült.Piszkosul bánom,hogy nem álltam meg.Sört most sem írnék,csak a jó társaság miatt pauzáltam volna.Ez UB-m legjobban fájó döntése.
Keszthelyen viszont hiába volt meleg kaja,semmit nem kívántam enni.Leengedtem jobb lábujjamról is a vízhólyagot,nyújtottam.Lilla belém tolt egy sportcsokit,mondta,hogy a Gyula még nem ért ide.Ez fura volt,mert engem rég elkerült.Kaptam egy dopping ölelést,ami a célig repített.:)Keszthelyből kiérve Dóri biztosította a vasúti átjárót.Adott egy feles üveget vízzel,végtelen boldogság…sikerült ritmust váltani,ahogy hűlt a levegő.Beugrott,hogy “Addig üsd a vasat…”Szépen mentem olyan 6:30-akkal,itt az útminőség is fasza,vekkerem is 145-ös pulzust mutatott.Így nem féltem a túltolástól.Vihar,eső még sehol.

Fenyvesre érve 3 frissítőn is kerestem éjszakára csomagolt cuccom.Ez időveszteséget,bosszúságot kreált.(Mint utólag kiderült Márián kellett volna körülnéznem.)A fejlámpám sem találtam,pedig pót elemeket is küldtem Földvárra.Este fél 10-kor Fonyódon jött a vonat,vagy 15 futót fogott meg a sorompó.
Nagyon lehűlt.Éjjel fél 1 körül ott voltam pólóban,alap esőruhában ami zippzár mentén átázott,lámpa,teló nélkül már hosszú gyaloglás után.Megkérdeztem,mikor jön a záróbusz.Reggel 7 órát mondtak.Vacogtam nagyon.Nem volt lehetőség meleg helyre menni.Pedig de feladtam volna,így is milyen sokáig vittem.Aztán kocogtam tovább.
138-tól több km-t gyalogoltam totál göröngyös járdán vak sötétben.Futni tudtam volna,de nem mertem,nagy volt a kockázat egy esésre,ami könnyen a verseny végét jelenthette volna.Ez a 4 km-em frissítéssel 52 percembe került,ismét kihűltem.Az út során sokszor a pusztulatból visszahozott lábikóimnak esze ágában sem volt megindulni.Lábam Keszhely(86 km) után nem tudtam nyújtani,legkisebb hajlításra beállt.Ment a Szőnyi mantra:”Nem tudok továbbmenni,tovább kell mennem,tovább megyek.”Sokadik csoda.Nem is akartam elhinni.Kissé robotos,de futómozgás…:)
146 km,jött a földvári frissítőpont,ahova az órám töltőjét depóztattam.10% maradt bent.Örültem,de tartottam tőle,hogy amíg összerakom,újra beáll a lábam,meg attól is,hogy beázik a zsebem és zárlat lesz a töltő csatijánál.Nemsokra rá megnyomódhatott a zsebemben,Siófok előtt ránéztem,leállt. Csak új mérést tudtam indítani.
Éjjel fél 3-kor Zamárdiban Vidra Ati fiától kaptam vazelint.Hiába kentem rajt előtt lanolint combtőbe,nem jutott mindenhova,már egy jó ideje sebesedett.

Éjjel többször ömlött az eső,partközelben erős volt az északi szél,ringatta a Balatont rendesen. Sok váltóponton kunyeráltam fejlámpát,nem tudtak adni.Kérdeztem pár futótársat is is,de nem volt senkinek tartaléka. Siófokon elhúzott mellettem egy bringával kísért futó.Visszafutott (!),levette a fejéről a lámpást,azt mondta boldogulnak már a bringa lámpájával is.Kérdeztem:milyen névre adjam le?-Hagyjad a pi***ba,majd elviharzott.
Használnom nem kellett,azon a részen volt közvilágítás.Világosi megállónál a kenyeremre mézet csorgattak,megöntötték a flaskám, és valamit csipegettem.Távol a ponttól jött le,semmi méz íz nincs a számban,ott felejtettem a vajas-mézest. Kezdett feljönni a nap,felkocogtam a dombon.Bringán itt szoktam enni,ez egy mesebeli hely pazar kilátással.A lejtők csak sétálós tempóban mentek,akkor is majd becsináltam.187 km-nél jött Kenese,ami csomagpont.Leadtam a lámpát.Ettem brokkolikrém levest,ami nem esett jól,pár karika sajtos kifli jól jött.Több km hosszon teljes szélességében fel volt marva az út,ami “masszírozta”  a szétázott talppárnám.Ez még az éjszakai tócsakerülő projektnél is frusztrálóbb volt,pedig ott hangosan bosszankodtam.A táv talán felétől nehezen tudtam megállni a frissítő asztal mellett.Kicsit köröztem,mint aki részeg.Pánikoltak mikor megláttak,sok helyen kérték üljek le egy székre.Ennél nagyobb blődséget.Lapockáim,kezeim is fájtak,persze nem kézen járástól.😁
Kólaszínű vizelettel,vizelettartási problémával küszködtem,Hiába kérdezgettem az állomásokon,a társaktól,nem tudták,mi a teendő.Valaki só+vízre tippelt,ettem,ittam is.Verseny előtt az UB egyéni face csoportba beírt Lőrinc Olivér,hogy mit kell tenni ilyenkor:sok folyadék,lassabb tempó.Ki is írogattam,de hiába,az agy már nagyon fáradt lehetett,nem emlékeztem.

Találkoztam Mónikával(Göcsej KTFE),bíztatott,de verseny után ezt írta:Szia. Nem is tudod mennyire örültem, hogy olvastam a bejegyzésedet. Ez azt jelenti, hogy jól vagy és minden rendben. Amikor kora reggel utolértelek és megérintettem a hátadat (nem tudom emlékszel – e rá) nagyon rosszul néztél ki, legszívesebben azt mondtam volna, hogy ülj le és ne kockáztasd az életedet. Ennyit nem ér az egész. Ezzel szemben bátorítottalak, mert tudtam hogy úgy sem adod fel, pedig a komfortzónádból már rég kiléptél. Tettem ezt azért, mert én is futó vagyok és ezt az érzést csak az értheti, aki maga is benne van. Szóval aggódtam, de szívből gratulálok neked,ez hatalmas teljesítmény. Jó pihenést és mielőbbi regenerálódást. 👍👏👏😀
Csopak körül két sétáló egyéni mellett kocogtam el.Hidegen hagyott,no de azért egy hangyányit örültem.:)Nem tartott sokáig,jött egy újabb holtpont,ment el a látásom.Ittam egyből,következő ponton banánt haraptam.
Pár km-rel a vége előtt,két gondolat volt a fejemben.-Ha délig beérnék,meglenne 30 órán belül…-Ne álmodozz hülyegyerek,még elalszol.Szintidőn (32 óra) belüli teljesítés volt a cél,nem?Futómozgás baszki!Ekkor már nem mehetett a matek.A táv felétől nem beszéltem semmit,jobb hüvelykujjal biztattam közel minden sporit.
Tagore sétány még sosem ilyen hosszú.Judit Marcival futott elém,segítettek átlépni a görög faludombon az emberpróbáló kb 15 centis térkő szegélyét.Utolsó csippantás.Senki el nem veheti…😁28 óra 41 perc lett.273 indulóból 103 tudta szintidőn belül teljesíteni, 39. lettem.Legdurvább álmomban sem gondoltam ilyen felkészültség mellett,az én futóstílusommal,hogy ekkorát sikerül futnom kísérő nélkül.Pláne,hogy a fáradtság leghalványabb jele sem látszik rajtam.😉1 zselém fogyott el összesen,10 depós zselé megmaradt,mert hasmenéstől tartottam.Ugyanabban a ruhában,cipőben toltam végig. Továbbmenve rengeteg ember tapsolt a kordon mögött.Köztük pár ismerős,a többször dobogós klubtársak:Zasz Lusta Banda!Állati jó volt ölelkezni velük Már részemről…(irtó izzadt szagom lehetett).Mennyei állapotban voltam.Tetszett a hangos taps.Megkaptam a szalagot,érmet.Pár fotó után jó ötletnek tűnt masszázst kérni.

Képtelen voltam mozogni.Úgy hajtogattak fel az ágyra.Később percekig fordítottak át az Aszfaltosok.Egyszer csak jött valahonnan egy jóember.Azt mondta azt az ágyat szeretné elvinni amin fekszek.Mondom neki a másik is ugyan ilyen,nem vinné-e el inkább azt.Nem-nem,neki pont az kell amin fekszek. Mondom magamban, ez csak valami hülye vicc lehet.Újabb pár perc logisztika,szóljatok pár Zaszosnak…költözök.No,mondom mindig van lejjebb…Pár perc szünet után egy másik masszőr vett kezelésbe. Ahogy belenyújt a combomba majd becsináltam. Mozdulni sem bírtam,mégis szinte menekültem a masszázságyról. Lehet lovakhoz volt szokva…kértem tőle finomabban legyen szíves.De csak tolta neki.Inkább hagyjuk,gondoltam. 
Leültem enni.Megint szédültem,piszok gyenge voltam.Gyorsan lehúztam 1,2 liter vizet.Hoztak levest.Jobban lettem.
Hívtak dokit,mondom neki,hogy több órája kóla színű a vizeletem,az izmaim beton merevek,képtelenek a járásra.Van-e valami tippje?Mondja van ám,Veszprém sürgősségi mentővel.Leállhatnak a veséim.Labor kell mielőbb.Egerszeg sürgősségi lett belőle,Juditékkal.Nem egy beszari típus,mégis nagyon parázott,hogy gond lesz velem a kocsiban.Nem volt.Jöttek a gyerekeim,segítettek kiszedni az autóból.
Este egyedül tudtam zuhanyozni,nagy fejlődés volt délutánhoz képest.Hétfő reggel mérték tömegem,egy grammot sem vesztettem péntekhez viszonyítva.Hashimoto betegséget diagnosztizáltak,amit már a novemberi,majd az áprilisi labor is jelzett.Kaptam rá Letroxot.Hiába ettem-ittam mind a 48 frissítőn,még többet kellett volna.Csütörtökön kiengedtek a kórházból,jól vagyok,pihengetek.Nem volt habkönnyű,de egy súlyos beteg átlagos napjához képest szanatórium volt.
Még tudnék írni,vagy 20 oldalt,de úgy már hosszabb lenne a Gyuláénál.😉Meglett a fejlámpa pénteken,Keszthelyen visszacsomagoltam a depós zacsiba.Versenyzéstől kicsit elment a kedvem,majd visszajön…Egy jó úthálózattal jóval élvezhetőbb lenne az UB.Így sok helyen,még futásra is alkalmatlan,nemhogy bringázásra.Üdv,köszönet mindenkinek,aki az elmúlt években velem edzett vagy bármilyen módon segítettek elérni ezt az álmot.

Andor Jocó