Németh Lilla versenybeszámolója:

4-szer teljesítettem a 24 kilóméteres távot…vágytam valami újra.Kihívásra,más ingerre,a kíváncsiság is hajtott…hol vannak a határaim,mit élek majd át,mit tanulok magamról..és hasonló érzések kavarogtak bennem.
A félelem is ott volt rendesen,(ne csak a pozitívumokat hangoztassam).Nem vagyok egy hosszútávfutó alkat,jobban megy a gyors tempó rövidebb távon,dombozni nem kifejezetten szokásom stb…
Aztán végül beneveztem a Szilveszteri Hegyimaraton hosszútávjára,az első maratonomra.Merj nagyot álmodni…gondoltam magamban.

Hatalmas izgalomban voltam már napokkal a verseny előtt.Gyulával megbeszéltük,amíg a tempónk egyezik együtt haladunk.Mazsi előtte nap kioktatott a frissítésről,hatalmas hála neki.Nagyban hozzájárult a versenyemhez!
Pulzusmérőt nem használok,érzésre választottam egy kellemes tempót,ez kb. 5 perc körüli pacet jelentett.
Eldöntöttem,hogy a nehezebb emelkedőket tempósan gyalogolom,és megterveztem pontosan mikor,hol frissítek.
A Flexnél szüleim vártak banánnal és kólával.
Majd a Csácsi körforgalomnál Móni segített géllel,és fél liter High5 itallal,elnyelte mindet a szervezetem.Nagyon szépen haladtam úgy 28 kilóméterig,szuper érzéssel futottam.Élveztem nagyon!
A következő frissítőt Kaszaházára lőttem be,ez kicsit távolinak bizonyult,ugyanis a Parkerdőben elfogytam,jött a sokat emlegetett “fal”.
Kaszaházára érve vártak a szüleim,Ati és Móni.Ettem,ittam…Próbáltam magam összekapni,a gél feszívódott és javult a helyzet.Haladtam szépen a Gógán felé.Ezen a részen sok gondolat kavargott bennem.Nagyon meghatódtam,mikor Ati,Móni és anyáék egymás után haladtak el mellettem autóval,kész delegációm van – gondoltam.Nem nyavalyoghatok ba…ki.Eszembe jutottak a lányok,akik megleptek Bozsoknál a szurkolásukkal,a sok barátom akik rám gondolnak ezen a délelőttön,nekem szorítanak.A mami,aki megkért álljak ki,ha nem bírom.:)))) Most komolyan…engem ennyien szeretnek? Ezt kicsit megkönnyeztem,baromi szerencsés vagyok!Tényleg az…Na meg egészséges.Nincs más dolgom,csak élvezni a futást.Amit imádok.

“Hipp-hopp”:) a Gógán lábánál találtam magam,itt még ittam egy kis kólát,apáék szurkoltak és Ati csinált pár videót.Ismét nem voltam a topon,hányingerem volt,meggyalogoltam az emelkedőket.Hegyi Peti beért,vele Csácsig egymást előzgettük.Az emelkedőkön mindig elhagyott,én a lefeléken behoztam a hátrányom.Egyszerre vágtunk neki a lejtőnek,innen még 4 kilóméter volt a célig.Lefelé a sz.r is gurul alapon nem volt jelentősebb gondom,végül 3.28-as idővel értem célba az első maratonomon.
A Deáknál várt Mindenki.Sírva is fakadtam kicsit.Hatalmas érzés volt teljesíteni a versenyt.A pálya gyönyörű és nagyon kemény,bakancslistás!

Köszönöm nagyon: Szüleimnek,Móninak,Atinak és Mindenkinek,aki gondolt rám.Szerencsés vagyok,hogy ennyi barátom van.Móni hajnali 4-ig nem aludt előző éjjel,mert értem izgult.Hála…Barátság,szeretet és futás forever 🙂

2017.12.31. Szilveszteri Hegyimaraton Zalaegerszeg
41,05 km, 03:28:09, női abszolút 2. helyezett